EVE A Valóságban Aszteroida bányászat

Az aszteroida-bányászatra mint lehetőségre, évtizedekkel ezelőtt is már gondoltak a tudósok. Most, hogy a ritka fémekből és ásványokból rettentő gyorsasággal kezd kifogyni az emberiség, az űrbányászat ezen formája egyre reálisabb alternatívaként jelenik meg.

A Földön kibányászható fém- és egyéb ásványi anyag mennyiség porszemnyi a Földhöz közeli aszteroidák által tartalmazott nyersanyagkészletekhez képest. Még egy 500 méter átmérőjű kisbolygó is akár millió tonnánnyi ércet – így ritkaföldfémet is – tartalmazhat (platinától a nikkelig), amelynek piaci értéke a milliárd és a többszázmilliárd dollár között lehet.

aszterioda

Az aszteroida, vagy kisbolygó, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely általában csillag körül kering. A Mars és a Jupiter pályája között található a kisbolygóöv, amely galaxisunk legnagyobb kisbolygókat tartalmazó térsége. Becslések szerint a Földhöz közel körülbelül 10 ezer aszteroida található (pályájuk megközelíti a Földét időről-időre), amelyekből közel 1500-on a landolás jóval kisebb energiabefektetéssel járna, mint megközelíteni és Holdat és landolni rajta.

2012 áprilisában tartott sajtótájékoztatót a jelenleg 6 éve alakult Planetary Resources nevű amerikai cég, amely fő tevékenységként a kisbolygók bányázatát célozza meg. Gyakorlati projektje még nincs, csupán megvalósulás előtt álló tervezetei, azonban a mögötte álló masszív tőke és a NASA veteránokból verbuvált “agytröszt-csapat” éppúgy tekintélyt parancsoló, ahogyan az alapítók személyei is. – Befektetői között megtaláljuk többek közt a híres filmrendezőt, James Cameront, valamint Eric Schmidt-et és Larry Page-et, a Google két alapító tulajdonosát is. A Planetary Resources 2022-ig bezáróan kívánja elindítani a földközeli kisbolygók bányászatát.
A NASA ugyancsak fantáziát lát a témában, olyannyira, hogy az aszteroidák felkutatása és bányászata kapcsán most a kormányzat támogatását kéri. Azon már régebb óta dolgoznak az űrhivatal szakemberei, hogy bemérjék a Földre veszélyt jelentő aszterodiákat, amelyek így, immáron a kongresszusi támogatás esetében, potenciális bányászati területekként is nyílvántartásba kerülhetnek, hogy később megkezdődhessenek rajtuk a kitermelések.

A NASA a tervek szerint asztronautákat juttatna az egyik Földhöz közeli aszteroida felszínére, hogy feltérképezzék, mintákat vegyenek belőle, és végül letérítsék azt pályájáról. Ha ezt sikerül megvalósítani, később elképzelhető, hogy hasonló módon juttatnának bányászrobotokat más kisbolygókra is.

Egy tanulmány szerint egy alig 7 méteres kisbolygó Föld körüli pályára állításának jelenlegi költsége 2,6 milliárd dollárba kerülne, és ebben nincs benne a bányászat költsége, ami más számítások szerint újabb 1 milliárd dollárt emésztene fel.

Az arany és a platina világpiaci árának változása az elmúlt 30 évben

Az arany és a platina világpiaci árának változása az elmúlt 30 évben

Jelenleg ilyen kondíciók mellett nem éri meg az űrbéli bányászat, ám a mondat elején ott van a kulcsszó: jelenleg. Csakhogy a nyersanyag árak az elmúlt 10 évben drámai módon emelkedtek, és ez a folyamat valószínűleg a jövőben is folytatódni fog, egyrészt a feltörekvő kelet-ázsiai, később pedig afrikai országok igényei, másrészt a földi nyersanyagkészletek kimerülése miatt. Nem véletlen, hogy hazánkban is több bányát újra megnyitottak az elmúlt években, illetve felmerült a mecseki uránbányászat felújítása is. Ennek fényében már nem tűnik akkora pénzkidobásnak az űrbéli bányászatba fektetni, pláne, ha az ember vagyonába belefér pár százmillió vagy milliárd dollár kockáztatása. Bár kétség kívül magas kockázatú befektetésről van szó, benne van az igen magas haszon lehetősége is, mert aki csak 10-20 év múlva ébred, amikor már papíron is megéri az űrbéli bányászat, az reménytelenül le lesz maradva azok mögött, akik már túl vannak a technológia évtizedes kifejlesztésén.

Space-Economy

Szerző: Norhell

Reklámok