február 12

Letöltés címke

Folyékony Víz van a Marson !

A Marson fellelhető esetleges víz jelenléte régóta vita kérdése, és már évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat, csillagászokat, szakembereket. A NASA több ízben is tett kísérletet arra vonatkozóan, hogy kiderítsék, valóban létezett-e valaha is víz a bolygón.

Az elmúlt évtizedben aztán sikerült pontot tenni egy égető kérdés végére, és kiderült, hogy valamikor a távoli múltban (néhány milliárd évvel ezelőtt) egészen biztosan jelen volt a víz a Marson. Erről kiszáradt folyómedrek, folyamok megmaradt geológiai nyomai árulkodtak.mars

A bolygón található hosszú kanyargó vonalakat és egyéb mélyedéseket a geológusok szerint csakis víz képezhette. A Mars felszínének egy részét több milliárd évvel ezelőtt óceánok, tavak és folyók borították, a légkör is melegebb volt, bár a Földhöz képest hűvösebb lehetett, mert távolabb esik a Naptól.

Természetesen rögtön felvetődött, hogy esetleg élet is jelen lehetett a bolygón, így még jobban megindultak az erre irányuló kutatások. Voltak is eredmények, igaz ezek egy részét aztán maga a NASA cáfolta meg. Minden bizonnyal sokan hallottak már az ALH 84001 nevű marsi meteoritról, melynek kövületében érdekes buborékokat találtak. A buborékokról később kiderült, hogy nagy valószínűséggel élőlények, mikroorganizmusok maradványai. A maradványok biológiai eredete erősen vitatott, de azóta a szintén marsi (de sokkal fiatalabb) Nakhla meteoritban is találtak olyan nyomokat, melyek biogén eredetűek lehetnek: olyan mikroszkopikus gödröket, melyeket a Földön a kőzeteket bontó baktériumok vájnak ki.

2003-ban a Mars légkörében metánt mutattak ki a mérések. Először a NASA Infrared Telescope Facility érzékelte Hawaiion, majd a Gemini South Telescope és a Mars körül keringő Mars Express űrszonda. Ez azért felettébb érdekes, mert az ottani körülmények között a metánnak nagyon gyorsan le kell bomlani, körülbelül 300 év alatt.

Mivel azonban jelen volt a metán a légkörben, a kutatók azt feltételezték és feltételezik ma is, hogy a metán mindenképpen folyamatos utánpótlással rendelkezik. A legérdekesebb az egészben az, hogy ennek a Földön csak biológiai forrásai ismertek

A víz kérdése aztán az elmúlt évben újra aktualitássá vált, ugyanis jelek mutattak arra, hogy nem csak a távoli múltban, de a jelenben is létezhet folyékony víz a Marson. A Curiosity tavalyi vizsgálatai szerint a leszállóhelye közelében gyűjtött felszíni anyagmintában körülbelül 2% a H2O tömegaránya. Ez a küldetés egyik legjelentősebb eredménye volt, mivel arra utalt, hogy a Gale-kráter aljzatát enyhén „nedves” törmelék borítja, amelyből akár 10 kilogramm is elég lehet egy pohár víz előállításához. 2012. december 3-án jelentették be, hogy egyszerű szerves vegyületeket, többek között klórmetánt és kloroformot találtak a felszíni mintában. Bár ezek az anyagok nemcsak biológiai úton keletkezhetnek, a tudósok egy része ettől kezdve biztosra vette a marsi víz létezését.mars2

A képeken jól kivehető a dűne lapátolás előtti állapota, és a lapátolás utáni állapot. A felszínt egy összecementált megkeményedett réteg borította – csak nem a víztartalomtól keményedett meg, mint a hétköznapok során megkeményedő sár? – amelynek darabjai az apró gödör széléről egyben maradva hullottak le. A kb. 2% tömegarányt képviselő H2O megfelelő vízforrást jelenthet a Mars egyenlítői térségének környezeti viszonyaihoz alkalmazkodott mikroorganizmus számára.

Ezzel a Marskutatás eljutott arra a pontra, hogy nyilvánvalóvá vált: jelenleg is van víz a Marson vízjég formájában. Az elmúlt időszakok rendszeres mérései azonban még ennél is hajmeresztőbb eredményekre jutottak. Erős bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy a vörös bolygón jelen is megtalálható víz folyékony formában.mars3

Néhány korábbi megfigyelés alapján a déli féltekén nyaranta valami folyik a lejtőkön, érdekes alakzatokat létrehozva. Egy magyar kutatócsoport is megfigyelt hasonló jelenséget, csak ők a sarkvidéki térségben. A képződmények 0,5 és 5 méter széles, viszonylag sötét alakzatok, amelyek a déli féltekén 25 és 40 fokos szélességek közötti zónában található lejtőkön jelennek meg. Az északi féltekén nem sikerült eddig hasonlóakat azonosítani.

A 25 foknál meredekebb lejtős területeken figyelhetők meg, és helyenként több száz mutatkozik belőlük egymás közelében. A kiemelkedéseket megkerülik, néhol elágaznak, máshol egymással összefonódnak az egyes sávok. Néha heteken át nem változnak, máskor akár napi 20 métert is növekedhetnek. Főleg az egyenlítő felé tekintő, tehát erősebb besugárzást kapó és így jobban felmelegedő lejtőkön mutatkoznak. A szóban forgó területeken nyaranta (helyi nyár) a hőmérséklet elérheti a -20 és a +20 Celsius fok körüli hőmérsékletet is. A lenti képen egy magyar kutatócsoport által megfigyelt folyás folyamatos állapotváltozása látható.

Az elmúlt napokban újabb komoly bizonyítékát találták meg a NASA kutatói a marsi víz jelenlétének. A bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter nevű szonda egyik felvételén sötét színű, karéjosan kiterjedő mélyedéseket, folyásokat fedeztek fel a szakemberek.

Ez még önmagában nem adna új jelleget a felfedezésnek a fentebb leírt korábbi folyások miatt, azonban a sötét, lassan mozgó anomália a mérések szerint vas-szulfidot tartalmaz. A vas-szulfid fagyálló hatást fejt ki, így a kutatók mostmár biztosak abban, hogy az elmúlt években megfigyelt folyások biztosan folyadék, méghozzá a marsi víz műve! A marsi gleccserek vas-szulfidot tartalmazó vizei a -63 fokos környezetben sem fagynak meg.

A bolygón talált szerves anyagok és ammóniummaradványok arra engednek következtetni, hogy a planétát egykor hatalmas egybefüggő vízfelületek borították, és kezdetleges élet is kialakulhatott, és talán még ma is van rajta legalább baktérium szintű élet. No persze az sem kizárt, hogy összetettebb földalatti életformák is jelen legyenek, hiszen még egyetlen marsi barlangrendszerbe sem kukkantottak be a kutató szondák, talán nem véletlenül.

Advertisements