február 13

Letöltés címke

Álom a múltból vagy több annál??

Most egy kicsit rendhagyó cikkel jelentkezem az eddigiekhez képest.Nem is sci-fi hanem valami egészen más. Nehéz körülírni, legalább 18 éve visszatérő álomról van szó, amiből a ma reggelen riadva keltem fel. Gondoltam megosztom veletek hátha érdekes olvasni való lesz. És esetleg ti is tapasztaltok ilyet akkor megosztjátok velem, reménykedek hogy nem csak egyedül “szenvedek” ilyenben.

A történet mindig ugyan annál a helyszínnél történik.Nem tudom hogy egy katonai bázison vagy egy lepukkadt épületben vagyok. Sötétség burkolja be az egész épületet, sehol sem egy ablak. Dohos szag járja át az egész folyosót amin állok többed magammal.Számomra ismeretlem gyereket, emberek. Furcsa hogy a kor előrehaladtával mindig az aktuális énem szerepel az álomban, és a körülöttem lévő emberek is hasonló korúak.2-3 ajtó van a sötét folyosón, semmi felirat nem szerepel rajtuk. Valamire várunk, de nem tudjuk mi az, sorra mennek be az emberek az egyik ajtón. De senki sem válaszol a kérdésemre, hogy mi történik odabent. Vagy olyan szörnyűség amiről nem mernek beszélni, vagy nem tudnak beszélni. Nehéz leírni az érzést hogy ilyenkor mit érzek, olyan mintha ismerem őket, de mégis olyan ismeretlenek számomra. Időnként feltűnik egy régi osztálytárs vagy egy gyerekkori barát. De ők sem felelnek…
Az ajtó mögötti helységben még sosem jártam, vagy csak nem emlékszem rá. Senkit sem láttam kinézni az ajtó mögül hogy jöhet a következő, sosem pillantottam meg senkit.Olyan mintha egy vizsgálata várnánk, de nem tudjuk hogy mi az a vizsgálat..de lehet jobb is ez így.

De a történent innentől mindig váratlan fordulatot vesz, minden álmomban megjelenik ugyan az a férfi.Középkorú, szőke hajú, enyhén borostás,és mindig ilyen bézs szinű szerelés van rajta. Hátha valakihez hasonlítanom kellene akkor talán az idősödő Terence Hill-t nevezném meg.Bizalom érzetet áraszt magából, és elvisz onnan a helyszínről. Az utazásról nincs emlékem, nem tudom hogy hova visz vagy miért. Egyszer csak ott termünk valahol, olyan mintha utaznánk az időben,vagy csak tudna teleportálni. A helyszínek meglepők szoktak lenni, vagy egy bérház teteje ami kaviccsal van leszórva. Vagy egy leharcolt játszótér egy kietlen város szélén. Soha egy árva lelket nem látok sehol, olyan mintha senki sem lenne a városban, vagy mind meghaltak volna. Mintha a III. világháború után lennénk,amikor az ismert világ jó része a pusztulás martalékává lett.  És talán innentől kezd érdekessé válni a a történetem…

Olyan mintha már barátok lennénk jó ideje, de mégsem tudok róla szinte semmit. Csak annyit tudok hogy nem akar bántani, hanem valami elől rejteget, bújtat. A legtöbb kérdésemre felel is az álmokban. Kisebb koromban az foglalkoztatott hogy miért csak engem hoz el onnan a helyről, a többi gyerekkel mi lesz ott? Kezdetben más is volt velem, egy ismerős, egy jóbarát, de később már csak egyedül voltam, vagyis kettesben voltam vele. Ő azt felelte hogy csak engem látogat már…a többieket nem. Azokra a kérdésekre sosem felelt hogy mit tesznek a többi emberrel, de lehet látni rajta nyugtalan. Folyton figyel, mintha öldöznék. A régebbi álmokban sokszor kavicsokat pakolgattunk a kerítés beton alapjára, vagy hintáztunk és úgy zajlott a beszélgetés.Konkrétumot sosem tudtam meg róla hogy ő kicsoda, nevét mondta egyszer, de nem tudtam megjegyezni. Vagy olyan bonyolul volt, vagy nem földi eredetű…Egyszer mosolyogva mondtam is neki hogy a nevedre már nem emlékszem, de az arcodat bármikor felismerném. Ő viszont mosolygott…
Olyan mintha meg akarna óvni valamitől,de nem tudom hogy mitől.A beszélgetést mindig megzavarják valami féle emberek. Gondolom az üldözőik, el akarnak kapni minket,  azt mondja hogy fussak meneküljek az életemért.Olykor láttam hogy elkezd harcolni velünk, általában 1-2 ember fut felé. És mind hamuvá porladnak ahogy végez velük, és akkor ő is tovább áll, mintha lebukott volna ebben az időben…én elbújok, ilyenkor ébredek fel.

Már sokfajta magyarázatot kerestem a dolgokra, de nem is maga az álom értelmével kapcsolatban. Hanem miért történik meg ez már évek óta. Nem ciklusosan jelentkeznek az álmok, valamikor sokáig nem történik semmi. Már már el is felejti az ember, hogy ez megtörténik a fejében, és akkor mégis… Arra nem lehet fogni hogy sci-fit olvasok, az egész 7-8 évesen kezdődött. Nem tudom mi lehet a magyarázata,de úgy gondolom hogy ez egész életem alatt végig kísér majd…
Ha emberek között járok gyakran eszmélek rá hogy ennek a bizonyos férfinek az arcát keresem a tömegben…lehet hogy megbolondultam?

Norhell

Advertisements