február 22

Letöltés címke

„Akár 24 év is elég az első idegenekhez…”

 A sokmilliárd galaxis sokmilliárd csillagának megszámlálhatatlan bolygóján már a nagy számok törvénye alapján is muszáj, hogy legyen valahol értelmes élet. Minél nagyobb szórásban vizsgálunk majd meg exobolygókat, annál valószínűbb, hogy rá is akadunk testvéreinkre. És mikor is következik ez el? Szakértők szerint nem kell már 30 év…

1366928399728

Ezt Seth Shostak asztrofizikus, a SETI munkatársa állítja. Nem a vágyálmai vagy a mániája beszél belőle – egyszerű statisztikai számítást végzett valószínűségek és jelenlegi technológiai szintünk vizsgálóképessége alapján, és arra jutott, hogy ha a jelen tempóban folytatjuk az exobolygók feltérképezését, akkor nem egészen harminc éven belül a nagy számok törvénye alapján megtaláljuk az első intelligens civilizációt a minénken kívül.

“Ezekkel a fajta kísérletekkel szerintem két tucat éven belül megtaláljuk E.T.-t” – mondta Shostak a február 6-án megrendezett 2014 NASA Innovative Advanced Concepts szimpóziumán.

“Az eddigi néhány ezer csillagrendszerhez képest, ami az elmúlt évek gyümölcse, addigra millió rendszert is megnézhetünk. Egy millió már az a szám, ahol találhatunk valamit.”

Shostak optimizmusa részben a NASA exobolygóvadásza, a Kepler eredményeire támaszkodik, amely megmutatta, hogy saját galaxisunk, a Tejút szó szerint hemzseg az olyan bolygóktól, melyek az ún. lakhatósági zónában vannak és kellő méretűek, azaz potenciálisan képesek eltartani életet – olyan életet, amilyen mi ismerünk.

Shostak felhívta a figyelmet:

“Körülbelül minden ötödik csillagnak van legalább egy olyan bolygója, amelyen az élet megjelenhet. Ez egy fantasztikusan magas százalék. Azt jelenti, hogy csak a mi galaxisunkban több tízmilliárd Föld-szerű bolygó található.”

Shostak és kollégái úgy vélik, ezen bolygók egy része nem csak hogy életnek, de intelligens életformáknak is otthont ad – olyan lényeknek, amelyek (azaz akik) eljutottak arra a fejlettségi szintre, hogy elektromágneses jeleket küldjenek az űrbe, mint ahogy az emberi civilizáció is teszi immár hosszú évek óta, szünet nélkül. Ez a SETI nagy reménye is: ezért pásztázzák az égboltot, abban reménykedve, hogy egy napon olyan tudatosan konstruált jeleket fognak be, amelyeket egy idegen létforma alkotott meg.

A SETI kutatása 1960-ban kezdődött, amikor Frank Drake két nagy “tányérral” végigszkennelt két Napunkhoz hasonló csillagot, de azóta persze jelentősen kibővült felszereléssel és csapattal végzik a munkát…

… amitől jelentősen függ az, hogy meglesznek-e azok az idegenek a következő 24 évben, vagy sem. A SETI finanszírozását ugyanis többször visszavágta már az amerikai kormányzat, miután alternatív utakat kezdtek keresni, hogy a működésükhöz szükséges összegeket előteremtsék.

De persze a tudomány nem kizárólag intelligens élet után kutat, egyszerű egysejtűek is megtennék ahhoz, hogy fenekestül felforduljon világképünk arról, hogy hogyan is indult az élet a Földön és hol is van a helyünk a világban. A pánspermia elmélet szerint például az élet egy rendkívül gyakori jelenség az univerzumban, mely a legegyszerűbb formáiban utazik, és ahol lehetősége van, továbbfejlődik.

Azonban az idegenek észlelése nem csak hely kérdése, hanem időé is. A Földön a mikrobiális élet első bizonyítékai 3,8 milliárd évesek (ekkor maga a bolygó alig 700 millió éve létezett!), de mire a többsejtűség szintjét elérte a fejlődés, eltelt újabb 1,7 milliárd év… az ember mindössze 200.000 éve született meg, igazán technológiát használó fajjá pedig alig 100 éve vált…

Ráadásul vannak elméletek, melyek szerint minden kellően fejlett civilizáció a technikai haladásával egy idő után elkerülhetetlenül kipusztítja saját magát (és mi tagadás, úgy néz ki, szép lassan mi is efelé haladunk, ahogy Stephen Hawking is rámutatott. Ha nem is egy nukleáris háború, akkor a környezetpusztítás által). Azaz abban a pillanatban kell a jó hely felé fordítanunk kozmikus füleinket, amikor azok a jelek ideérnek. És így már igazán bonyolódnak a dolgok.

Shostak szerint három út vezet a célba.

  • Fejlett, intelligens civilizációt keresni akár nagy távolságokra is.
  •  Egyszerűbb életet keresni a Naprendszer égitestjein, mint pl. a Marson vagy a Jupiter Europa nevű holdján.
  • Közeli exobolygókon vizsgálódni mikrobiális élet nyomai után az olyan közeljövőben elkészülő felszereléssel, mint amilyen a NASA 8,8 milliárd dolláros James Webb Űrteleszkópja lesz, amit 2018-ban bocsátanak fel.
614445main_013526_white2

A James Webb látványterve

Hogy melyik megközelítés nyer majd a versenyben, Shostak szerint előre nem látható, de abban biztos, hogy a győzelem közel, mert mindhárom területen hatalmas ugrásra számíthat a tudomány: a James Webbhez hasonló új gépek, expedíciók készülnek mindegyik irányban.

forrás: Space.com

Reklámok