Fel kell-e majd osztanunk a Holdat?

A 21. század közepére a Hold egyfajta hetedik földrészévé válik a Földön jósolják a szakértők. A Holdon külön területeket alakítanak majd ki, és bázisokat építenek. Nem kizárt, hogy különböző országok gazdasági érdekei ütköznek majd ott össze.


 

A tudományos közösség egy része párhuzamot von a Sarkvidék és a Hold zátonya között, azt gondolva, hogy ott is versenyszerű küzdelem kezdődik majd. Különböző országok arra fognak törekedni, hogy megszerezzék a pólusokhoz közeli területeket, amik a legjobbak a lakóbázisok felállítására. Éppen a pólusokon található a legnagyobb mennyiségben az a jég, amiből oxigént lehet nyerni az űrhajósok számára, iható vizet és hidrogént, azaz rakéta-üzemanyagot.

Moon_colony_with_rover

Ezenkívül, a hold erőforrásokban gazdag, többek között ritka fémekben. A bázisok közelében meg lehet oldani a kibányászásukat. A Hold szárazföldjéből most fémeket kinyerni és elszállítani azokat a Földre megfizethetetlenül drága lenne. De némi idő elteltével, amikor Földi tartalékaik elérik végüket, nem találunk majd alternatívát a Holdnak. És a konkurencia ebben a szférában elkerülhetetlennek bizonyul.

Az 1967-ben kötött megállapodás szerint a Hold az egész emberiség tulajdona. Ott el lehet foglalni területet, de az nem von maga után semmilyen jogi következményt. Az űrhajósok és a bolygók közötti állomások által kihelyezett zászlók csak jelképesek. Ezért a Sarkvidék és a Hold összehasonlítása nem egészen korrekt, a Hold – mindenekelőtt a tudományos tudás kincstára, együtt kell azt feltárni, állítja Vjacseszlav Rodin csillagász:

Természetesen lesz nemzetközi együttműködés. De jelenleg semmiféle gazdasági célt nem kívánnak elérni. Egyelőre nem világos, hogy gazdaságilag elönyös lesz-e a közös tudományos együttműködés. A tudósok nem tudnak nem kommunikálni egymással, nem megosztani az ötleteket. Ezért a Földön közös a Holdat kutató csoport.

Ami a kereskedőket illeti, nekik elvben meg lehetne engedni a Hold erőforrásainak kibányászását, mondják a szakértők. Mindenkinek marad elég hely a Holdon. Ám valószínű, hogy a kereskedelmi tevékenységhez a Holdon kénytelenek leszünk nemzetközi jogi normákat kidolgozni.

Magát az Egyezményt az űrt illetően nem kell korrigálni. A nemzetközi társaság legtöbb tagja megerősítette azt. Ennek ellenére, vannak országok, amik nem írták alá a dokumentumot, vagy a dokumentum aláírása és megerősítése nélkül csatlakoztak, mint például Kina . Hogy ezek az országok mennyire agresszíven viselkednek majd a „hetedik kontinensen”, nehéz megjósolni.

És eközben Japánban…

A 2011-es fukushimai katasztrófa után a napkelet országa úgy döntött, hogy a napkollektorok országa lesz: 2030-ig minden ház tetejére nappanelt építenének. Nos, a Shimizu építőipari vállalat sokkal nagyobb ötlettel állt elő.

SolarMoon

 

luna_img003

 

LUNA RING névre hallgató projekt célja 2035-ig egy 400 méter széles gyűrűt építeni a Hold 11 ezer kilométer hosszú egyenlítőjére – méghozzá napkollektorokból.

Tekintettel arra, hogy égi kísérőnknek nincs légköre, az építmény folyamatos napsugárzásban fürödhetne, s az így begyűjtött energiát mikrohullámú sugarak formájában küldené vissza a Földre.

Az elképzelés szerint az építkezést robotok végeznék el, azonban azt le kell szögezni, hogy az előző tagmondatban a kulcsszó egyelőre az elképzelés.

Forrás: Oroszország HangjaGizmodo

Reklámok