április 05

Letöltés címke

John Scalzi – Vének háborúja

Ha egy szóval kellene jellemeznem a Vének Háborúját, akkor csak annyi lenne: BESZ*RÁS!

Kortárs scifi író rendhagyó könyve, szerintem valami olyasmi amitől a prűd lelkű olvasók garantáltan a falnak mennek. Ami azt illeti nagyon régen leszoktam a napi olvasásról (főleg a tudományos fantasztikus műfajúakról), de John Scalzi “Gyarmat” ciklusa a sok egykaptafás scifi film és a langyos, moralizálgatós vagy hadcore science könyv után egy nem várt gyomorba rúgás a maga kategóriájában, a fekete humor és a perverz ötletek gyöngyszeme.

Egy rohadt jó ötletbe csomagolt, egymást öldöklő, sokfajos univerzumról van szó, ahol a galaxisok nagy gyarmatosító játszmáját az emberiség részéről két KORCSOPORT nyomja a több száz vérgőzös, kegyetlen, legtöbbször az emberhúst is komáló (magát kurva okosnak gondoló vagy épp vallásosan elborult) idegen faj ellen.

A 75 éven felüliek és a 10 éven aluliak :-D.

Az emberiséget a világegyetemben azonban nem a Föld, és annak kormánya képviseli. A történetünkben az anyabolygónk kb. olyan, mint egy gyerekzáras konnektordugó, az emberiség hermetikusan izolált “homokozója”, ahol érdektelen államok érdektelen polgárai érdektelen életet élnek már sok ezer éve kb. a huszonegyedik, huszonkettedik század technológiai színvonalán. Időnként háborúznak, időnként versengenek egymással, szidják az indiai bevándorlókat, miközben tehetetlenül és gyanakvással figyelik az űrbéli gyarmataikat, és az őket pesztrálgató Gyarmati Véderőt ahol a nagy játszmák mennek.

A Föld minden szempontból mérhetetlenül le van maradva, és csupán az alapanyagot szolgáltatja a galaktikus háború szuperembereihez, ahol főszereplőink a nagypapa korba vénhedt prosztata huszárokból és az inkontinencia zsémbes női egyedeiből avanzsálnak katonákká. Aki már elmúlt 75 éves, és nem akar az öregségtől a fűbe harapni, az jelentkezhet a gyarmatvédők közé, ahol a saját DNS mintájából (és pár idegen faj sejtállományából) klónoznak neki egy fiatal, bionikusan agyonhuzalozott, soha nem öregedő szupertestet, amiben nanotech vér folyik és aminek az agyához egy hálózatba kötött szuperszámítógépet csatolnak. Na ebbe a szép, új (amúgy zöld) 20 év körüli harci testbe töltik át a tudatát, amiben aztán többszáz módon halhat meg az idegen fajok ellen vívott háborúkban.

Mert erre rögtön fel is készítik. A testet és a jutalom éveket nem puszira kapja, hanem azért hogy menjen a darálóba. A szupertest ellenére tízből nyolcan letépett fejjel, szárazra szopogatott gerincoszloppal és egyéb kreatív módon kipreparálva végzik, azért hogy a gyarmatok biztonságban maradjanak.

A másik korcsoport az un. Szellemhadtest, az “újszülöttek”. Ők a párhetes katonák. Aki 75 év előtt “aláír” a Gyarmati Véderővel, de idő előtt (áttöltés előtt) fűbe harap (szívinfarktus, tüdőrák, vagy széteszi a koleszterin, mert nem mozog, csak dagadt testtel Eve-zik a virtuális haverjaival) azt is “újrahasznosítják”. Mivel nincs tudat amit át lehetne tölteni, ezért csak az neuron mintáit másolják, meg egy általános tudásanyagot kap, ahol a hálózatba kapcsolt Agygépek osszák meg vele a többi pár hetes vagy éves katona tapasztalatait. Ami leginkább az idegen lények kibelezési módszereinek repertoárja. Az eredmény ugyanaz a felnőtt szuperkatona test, és egy felnőtt ember lexikális tudása, de egy “Legyek Ura” regénybeli vásott gyerek naív lelkivilága, precíz gyilkológéppé alakítva. A szellemhadtest katonái 10 évig hadkötelesek, de nagyjából százból egy éli meg a tinédzser kort.

A két korcsoportból aki a szolgálati ideje végére életben marad és leszerel, az mehet telepesnek birkát nevelni vagy kukoricát termeszteni egy gyarmatbolygóra. Hehe.

Kb. ennyi a felütés, ami így kiindulásnak sem lenne rossz, de a könyv igazi poénja nem ez, hanem a stílus. A fekete humor folyamatosan jelen van, a karakterek brutális arcok, a nagyképű okostojástól kezdve, a tenyeres-talpas paraszton keresztül az igazi rohadékig mindenki megtalálható. A főhős kb. olyan mint Ford Fairlane és Nagy Feró keveréke, egy szeretni való, cinikus 75 éves rocker, sokszor nyomdafestéket is alig tűrő beszólásokkal. A helyzetkomikumok is ütnek. Pl. az a szituáció, amikor a háborúba dobás előtt a sok zsémbes, nyavajgó, porckoronsérves, izületes nagypapa és nagymama megkapja a fiatal testet, ami után kapnak egy hetet az ismerkedésre. Olyan hardcore gangbang orgiát amit ezek csapnak, könyvben még nem olvastam…

Nem célom szétszpoilerezni a sztorit, mindenki olvassa el. Aki szerette a Csillagközi Invázió hangulatát, vagy a scifi noir-ok “hogyan mászok ki a szarból” monológjait, meg a Fradi-Dózsa meccsek alpári beszólásait, az gyöngyszemre talál. Igazi elborult világ (könyv) ez, ami hatalmas ötletekkel van tele.

o7

Mermalior

 

u.i. A megfilmesítés jogát már megvették, kiváncsi vagyok mit tudnak majd kihozni belőle. Scalzi Nebula jelölései és díja sem véletlen, ha van időtök, akkor érdemes elolvasni a többi könyvét is ami ebben a világban játszódik…

Reklámok