szeptember 17

Letöltés címke

Boeing és a SpaceX gyárthat a NASA-nak

A Boeinggel és a SpaceX-szel szerződött a NASA egy új, személyszállításra is alkalmas amerikai űrflotta kifejlesztésére, jelentette be tegnap Charles Bolden egykori űrhajós, az űrügynökség igazgatója. A következő három évben a Boeing 4,2 milliárd dolláros, a SpaceX pedig 2,6 milliárd dolláros támogatást kap a NASA-tól ahhoz, hogy egyelőre fejlesztés alatt álló űrjárműveiket alkalmassá tegyék a Nemzetközi Űrállomás (ISS) elérésére. Ezt a célt a tervek szerint 2017-re teljesítik majd a cégek.

A szerződésben a Boeing a CST−100 nevű űrkapszula, Elon Musk cége, a SpaceX pedig az ISS-re már jelenleg is rendszeres teherszállítást végző Dragon űrhajó személyszállító változata (Dragon V2) fejlesztésének befejezését vállalta. A fontosabb teszteket a NASA szakértői is felügyelik majd, köztük az utolsót is, amelynek során már egy-egy élő űrhajós fog a kabinokban tartózkodni.

Ha az űrjárművek határidőre elkészülnek, és megfelelnek az elvárásoknak, a szerződések keretében mindkét cég hat küldetést teljesíthet az űrállomásra. A támogatás összegét Bolden elmondása szerint a Boeing és a SpaceX igényei alapján állapították meg, vagyis az elbírálásnál egyik céget sem helyezték előbbre a másiknál, egyszerűen arról van szó, hogy a SpaceX kevesebb pénzt kért. A NASA-tanúsítvány megszerzése ugyanakkor nem lesz egyszerű feladat, hiszen a magáncégek űrhajóinak ugyanazon szigorú biztonsági előírásoknak kell megfelelniük, mint az űrügynökség egykori űrsiklóinak, mondja Bolden.

A bejelentést a floridai Kennedy Űrközpontban tették a NASA vezetői, és végső döntés előtt sok találgatás hangzott el azzal kapcsolatban, hogy végül kik kapják meg a támogatást. A magáncégek személyszállításba való bevonása még az előtt megkezdődött, hogy az utolsó amerikai űrsikló is nyugdíjba kényszerült volna. 2010-ben 50 millió dollárt osztottak szét öt magáncég közt, 2011-ben pedig további 270 millió dollár került kiosztásra a Boeing, a Blue Origin (Jeff Bezos cége), a Sierra Nevada Corporation és a SpaceX között. (Az ötödik cég, a Paragon Space Development Corporation az első körben megkapott támogatásból létrehozta, amire szerződött, vagyis elkészített egy több különböző járműben is felhasználható létfenntartó rendszert.)

Az amerikai űrhajósok jelenleg orosz Szojuz-űrhajókkal jutnak fel az űrállomásra. A legutóbbi, idén áprilisban kötött szerződés értelmében az oroszok 2017 végéig hat fő számára biztosítanak egy-egy oda-vissza utat űrhajóikon, összesen 458 millió dollárért, ami fejenként több mint 76 millió dolláros „jegyárat” jelent. Azon túl, hogy ez meglehetősen borsos ár, az oroszokkal való együttműködést az utóbbi hónapokban kibontakozó politikai helyzet is egyre nehezebbé teszi. NASA illetékesei tehát joggal remélik, hogy az amerikai cégek fejlesztéseinek köszönhetően ezt követően nem lesznek az oroszokra utalva.

Hogy addig és 2017-et követően hogyan alakul a helyzet, azzal kapcsolatban is akadnak kérdések. Oroszország az ellene hozott szankciók nyomán egyebek mellett azzal fenyegetőzik, hogy 2020-tól kezdődően megtagadja az amerikaiaktól az űrállomáshoz való hozzáférést. Dimitrij Rogozin orosz miniszterelnök helyettes pár hónappal ezelőtt nemes egyszerűséggel úgy fogalmazott, hogy a NASA jobban teszi, ha beszerez egy trambulint, amennyiben a jövőben is fel akarja juttatni asztronautáit az ISS-re.

Annyi bizonyosnak tűnik, hogy az oroszokkal való kapcsolatot záros határidőn belül így vagy úgy kénytelen lesznek rendezni az amerikaiak és az európai űrügynökségek is, a Roszkozmosz (Orosz Szövetségi Űrhivatal) vezetői ugyanis múlt hétfőn bejelentették, hogy azt tervezik, hogy a minden Szojuz-utas számára kötelezően előírt túlélő-kiképzés helyszínét a Krím-félszigetre, a szevasztopoli tengerészeti bázisra helyezik át. Ahhoz viszont, hogy az amerikai, európai és japán űrhajósok eljussanak a bázisra, át kellene utazniuk az áprilisban Oroszország által elcsatolt ukrán területeken is. Mivel ezt ukrán beutazási engedély nélkül tennék, gyakorlatilag elismernék az oroszok fennhatóságát a Krím-félszigeten.

Ha a nem orosz asztronauták megtagadják a beutazást, és nem teljesítik a kiképzés utolsó fázisát, nem szállhatnak fel a Szojuz fedélzetére. A szevasztopoli bázist egy évtizeddel ezelőttig rendszeresen használták arra, hogy az űrhajósok itt gyakorolják be a vízre történő leszállás során szükséges túlélési ismereteket, azóta azonban anyagi megfontolások miatt a kiképzés ezen részét áthelyezték egy Moszkvához közeli tóhoz. Mivel az orosz űrprogram büdzséje azóta csak még szűkösebb lett, nem tűnik valószínűnek, hogy anyagi megfontolások vezetik a kiképzés visszahelyezésének terveit.

A Nemzetközi Űrállomáson jelenleg hárman tartózkodnak (egy orosz, egy amerikai és egy német asztronauta), és hozzájuk szeptember 25-én még egy amerikai és két orosz űrhajós csatlakozik. A legénység jelenleg is fenn lévő részének novemberben jár le a kiküldetése, így az ő pótlásukra érkezőket már komolyan érintheti a túlélő-kiképzés áthelyezése.

 

Forrás: Ipon.hu

Reklámok