december 04

Letöltés címke

A Naprendszerünk csodái – a Jövő?

Elképesztően lenyűgöző rövidfilmet fogtok látni, Erik Wernquist animációja azért igazán megdöbbentő, mert jelenetei a Naprendszerben játszódnak. Jóllehet az emberiség még messze áll attól, hogy űrliftet építsen a Marson, vagy űrhajósaink levessék magukat az Uránusz Miranda nevű holdjának lélegzetelállító magasságú sziklafaláról, azonban a tájképek összeállításánál Wernquist a lehető legtöbb elérhető, tudományosan hiteles forrást felhasználta.

A filmkészítő weboldalán egy állóképes galériban fűz némi magyarázatot a jelenetekhez. A videót az alábbi képre kattintva tekinthetjük meg, a galériát pedig itt. 

És most röviden a jelenetekről:

  • 0.20 – Nomádok vándorolnak a Közel-Keleten, Kr. e. 10 000-ben. Az égen balról jobbra a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. Az együttállás elvileg lehetséges, de a szerző itt inkább a vizuális hatásra játszott, mint a csillagászati pontosságra.
  • 0.36 – A jövő, egy mesterséges gravitációs (forgó lakórésszel ellátott) űreszköz hagyja el a Földet. A kép a Nemzetközi Űrállomásról készült 2003-ban a Csendes-óceán felett.
  • 0.47- A Jupiter Nagy Vörös Foltja, a Voyager-1 fotói alapján. A folt zsugorodik, így, ha nem sietünk, ez a látvány feltehetően már nem fog elénk tárulni.
  • 0.57 – a Szaturnusz Enceladus nevű holdjáénak gejzírjei, melyeket a Cassini-űrszonda fedezett fel 2005-ben. A kép a Cassini felvételei közül való.
  • 1.08 – A Szaturnusz gyűrűi testközelből. A kép a művész fantáziájának szüleménye, mivel ilyen közeli felvétellel még nem rendelkezünk a gyűrűk szerkezetéről.
  • 1.26 – Űrlift a mars felszíne felett.
  • 1.37 – A marsi Viktória-kráter, mely ismerős lehet innen.
  • 1.47 – A marsi Guszev-kráter, a Spirit marsjáró felvétele alapján.
  • 1.57 – A Szaturnusz Iapetus nevű holdjának egyenlítői hegygerince, melyet a Cassini felvételei alapján fedeztek fel 2005-ben.
  • 2.04 – Egy fiktív aszteroida a Jupiter és a Mars között húzódó belső kisbolygóövben.
  • 2.14 – Ilyen lehet egy terraformált belsejű aszteroida – belélegezhető levegővel töltve, forgatással szimulált gravitációval, mesterséges nappal – ez talán a film leginkább spekulatív része.
  • 2.30 – Űrhajósok a Jupiter Európé nevű holdjának jeges felszínén.
  • 2.37 – Szárnyas űrhajósok a Szaturnusz Titán nevű óriásholdján. Az animáció alapját az ESA Huygens-szondájának videója adta.
  • 2.46 – Báziusugrás a Naprendszer talán legmagasabb sziklafaláról, mely az Uránusz Miranda nevű holdján található. Végül is, ha ide eljutunk, miért ne engedhetnénk meg magunknak egy kis szórakozást…
  • 3.08 – Gyűrűnézés a Szaturnuszon. Oxigénmaszkra szükség van, de legalább nem szívja ki a belsőnket a vákuum (jóllehet simán lehet -170 fok, ami ellen valószínűleg nem véd egy prémes csuklya).

origo.hu

Advertisements