május 18

Letöltés címke

Mit csinál a PWN-O-GRAPHY?

Hali!

Pár poszttal ezelőtt Tzuko kérdezett rá, hogy mi van velünk.

“Üdv emberek, mint tudjátok a pwn-O-graphy SOV-ot szerzett és gyarapszik. Május hónapban 4 cég is belépett az alliance-be, összefüggés vajon ? Amit tudni lehet, az az, hogy a Caidin Global magyar cég és az Ancient Council szintén magyar volt FW-s cégek is beléptek a szövetség erőibe.”

A poszt Tzukotól függetlenül 🙂 (menetrendszerint) flamecsatává és trollháborúvá változott, egyrészt a témától függetlenül, másrészt azzal kapcsolatosan is, és többek között megint az jött le, hogy sokan nem igazán vannak képben arról, hogy miről is szól a PWN.

Mi soha nem akartunk nagy magyar gyűjtő szövetséggé változni.

Az alábbi leírás és helyzetjelentés azoknak készült akiket valóban érdekel a dolog, illetve azoknak, akik elfogadják a mi nézőpontunkat is. A teljes sztori megtalálható itt: http://jmu.hu/honnan.htm



pwn-O-graphy

A szexmajom ki…? (avagy egy saját PvP alliance létrehozásának története)

A sok szétmorzsolódott szövetség, és az állandó költözködés után 2012 májusában úgy döntöttünk, hogy létrehozunk mi egy saját PvP alliance-t. A cél nem a világmegváltás volt, hanem a kényelem és a praktikusság, egy nyitott és független forma, ami nem felülről vezérelt, hanem teljesen önálló. Ezzel kiszakítottuk magunkat az összes olyan napi nyűgből, amibe anno a Red alliance birodalomépítése, vagy éppen a Merciless alliance teljesítményhajhászása szorított bele. Nem akartunk mi se agresszív térítést folytatni, se high-end moon örző magánhadsereget építeni mint más alliance-ek, csupán kiszélesíteni a lehetőségeinket és növelni a függetlenségünket.

Ezzel véget vetettünk a permanens CTA-knak, a kötelező sokszáz fős blob harcoknak, megszüntek a napi “must have” join-ok, nem kellett a reimbursttel foglalkozni, zéró lett a stressz. Ami persze nem jelentette azt, hogy carebear birkákká változtunk, a PvP ugyanúgy a napi elfoglaltságaink része maradt, sőt, a később Periodba költöző Tribal Band alliance playereinek levadászása soha nem látott lehetőségeket és killmail mennyiséget hozott a csapat számára. A váltás véleményem szerint nagyon bejött, a saját alliance megerősített bennünket, de mindezek ellenére maradtunk azok, akik 6 éve mindig is voltunk: small-scale fun playerek. jmu

A Romanian Legion elhagyásával új központot alakítottunk ki, Stain Period felöli részének az egyik jó adottságokkal rendelkező konstellációjába költöztünk, ahol a lengyel nemzetiségű C0ven alliance Esoterián kívüli része élt. A jó szomszédi viszonyt erősítette, hogy állandó közös OP-okat tartottunk, amiket legtöbbször felváltva szerveztünk. Volt olyan C0venes corp aki szinte csak velünk PvP-zett, mert jobban bejöttek nekik a kisebb gangek, vagy a lazább stílus, és később 2 lengyel csoport is csatlakozott az alliancehez. Rajtuk kívül két román csapat is jött hozzánk, illetve együtt repültünk egy amerikai-román-izlandi csapattal is (a Happy Cartellel), akik elég hardcore módon nyomták a partizánharcokat Stainben.

Hamarosan leköltöztettük a titánunkat és a szupercarriereket is Stainbe, és onnantól kezdve mentek a titán droppok is. Teljes megbecsülést élveztünk a szövetségeseink közt, sokszor mi nyitottunk titán bridge-t a C0vennek, az RL-nek, és az orosz haverjainknak is, mert a mi titánunkat senki sem ismerte. A környékbeli harcok az Out of Sight ellen a végéhez közeledtek, mert együtt a többiekkel lassan kitakarítottuk az összes POS-ukat a környékről. Mikor már majdnem beköszöntött a teljes béke eredményezte unalmas nihil, jött a fordulat Periodban: a Nulli helyére beköltözött a Tribal Band. A majd ötezres alliance túlnyomó többsége kocka kezdőkből állt, így pár hónap alatt a pár fős gangjeinkkel több mint 1000 killmailt lőttünk össze a forgalmasabb átjárókon, úgy hogy mi szinte semmit sem buktunk.

Mindeközben egy magyar társasággal is elég szorosra vettük a kapcsolatot, a Horror Vacui (Havoc) nevű hazai alliance tagjaival kezdtünk el közösen repülni. A Havocosok elsősorban Wormhole-okban éltek, de páran közülük low secben keserítették a helyi lakosság életét. Bár nagyon ügyes srácokból állt a csapatuk, viszont 0.0-ban sok tapasztalatuk nem volt. Nekünk Empire és WH tapasztalatokból jutott kevés, ezért közös OP-okon minden helyet meglátogattunk, lőttünk low secben, high secben, WH-ban és rendszeresen vittünk OP-okat 0.0-ba is. Az együttműködés eredménye az lett, hogy változatos programokat tudtunk szervezni szinte bárhová. Így fordulhatott elő, hogy többször is közösen pucoltunk ki WH-s rendszereket, T3-as flottával 20 milliárd értékű kapitál hajókból csavartunk ki wormhole rezidenseket, high sec warban posokat dózeroltunk le együtt, és közös low sec, illetve 0.0 roamingokban hajók százait csavartuk ki közösen.


… a határvidéken túl

Politika és a Stain Wagon

Mindeközben 2012 októberében váratlanul a Stainben található fő rendszerünkbe költözött a spanyol Walltreipers alliance, akiknek a CEO-ja egy Pandemic Legionös arc volt. A fejleményekről ugyan értesítettük a szövetségeseket, de pont rossz időpontban történt minden, mert a C0vent ezalatt lerohanta Esoteriaban a Test és a Pandemic szupercarrier és titán flottája. Sorban lőtték ki alóluk a stationöket, így kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy mi a nyakunkba kaptuk a spanyolokat. Az Esoteriás helyzet miatt sajnos magunkra maradtunk, csak mi magyarok, de gyorsan reagált a csapat. A váratlan odaköltözést 0-24 system lockkal igyekeztünk megakadályozni. Kapitálokkal, RR BS-ekkel, kapukempekkel, és cloakos vadászokkal álltunk ki ellenük, amit Cse Cse szervezett meg tőlünk. Mivel a Wallosok egy nagy háború után voltak, és pénzt szerezni meg regenerálódni jöttek Stainbe, csupán másfél hétig bírták a folyamatos kempet, a mindenhová kitett bubikat és a hajóik levadászását. Hamar elegük lett, majd ahogy jöttek távoztak is.

Ezalatt Esoteriaból a Pandemic és a Test közös supercap flottája kikergette a C0vent, akik teljes létszámban visszaköltöztek Stainbe. Eso-t az Out of Sight, a Wall, és pár másik alliance kapta meg. A C0ven visszaköltözését követően megjelent a Raiden és elkezdte belőni Stainben a high end holdakat magának. A lengyelek, a magyarok, a románok, és az időközben hozzánk csatlakozott No Value és X-Com orosz erők együtt léptek fel ez ellen. T3 AHAC és Tier 3 BC flottákkal álltunk ki ellenük. A kezdeti fényes sikereink után a Raiden beerősített: hozta a Wallt, az Out of Sight-ot, a Tribalt, az Unclaimed, Zombie Ninja és Cha Ching flottákat is. A háromszoros túlerő ellen is többször győztünk, ám végül megjelent a Test és a Pandemic is hatalmas capital flottával, amivel már semmit sem tudtunk kezdeni. Volt hogy a 250-es fleetünk ellen 8-900 hostile állt fel, de a kegyelemdöfést a PL és Test flottája jelentette.

A helyzet végül abban eszkalálódott, hogy az erőviszonyok kiegyenlítésére 2013 januárjában a velünk szövetséges oroszok nagy része egyesült egy allianceben, a tripla A-sok, a Stain Empire, a Red Overlord, a Gipsy Band és az Enemy Unknown nagy része megalakította a Darkness of Dispair nevű orosz szövetséget, és Stainbe, a mi konstellációnkba költözött. Ezt mi komoly csapásként éltük meg, mivel sokezer ember jött egyetlen konstellációba, ahol eddig mi úgy éltünk mint Marci Hevesen. A nyomorgást nem jól viseltük, ezért azonnal elköltöztünk onnan. Elsőként Stainben maradva OY5-be akartunk menni, viszont ott lakott a D2, aminek a kitakarítására nem volt elég aktív emberünk. Ezért végül RV5 / RLDS környékére cuccoltunk, ami közelebb volt a Periodos átjáróhoz, és szinte zéró aktivitás volt a környéken. Továbbra is részt vettünk a joint OP-okon a nekünk kékekkel, viszont már közel sem akkora aktivitással. A lengyelekkel és a románokkal való baráti hangulatú fleetek helyett jött az oroszok dominálta politika és irányítás, nehezen tudtuk már követni az aktuális orosz CTA-kat, és őszintén szólva nem is nagyon dobott fel már bennünket a dolog.


Vándorcigányok és gengszterek…

harcok Mos Eisley környékén

Mégis maradtunk, mert a hely még mindig páratlan lehetőségek tárháza maradt. Az Eve Online világában Stain régió (jópár NPC régióhoz hasonlóan, mint amilyen Syndicate, Venal, Curse, vagy éppen Fountain / Delve / Great Wildlands stb. egy része – az úgynevezett “NPC Core”) hasonlatos a Star Warsban található Mos Eisley környékére. Az összes 0.0-ban (függetlenül) élő rossz arcot ezekre a helyekre sodorja a szél. Amerre szétnézel gankerek, camperek, dropperek, blobberek, homelessek, vándorcigány corpok és szövetségek, akik legtöbbször egymást vagy az odatévedőket szívatják. Általában ezeken a helyeken található mindenki, aki a zavarosban halászgat, mert az NPC állomásokról nem lehet véglegesen kitakarítani senkit. Itt nem a terület megművelése, a rendszerek felfejlesztése, és az anomok írtása adja a bevételeket, hanem a 0.0 agent mission és egymás lelövése. Az ide települtek közül a pvp-s partizán bandákat szinte képtelenség kiírtani, viszont remek lehetőség a carebearekből pvpseket faragni.

A standingek sem tartanak örökké, ezért folyamatosan adaptálódni kell. Sokáig a 0.0-ás brigád RV5-ös punnyadását szinte semmi sem szakította meg, (csak az unalomig ismételt Tribal gyakás Periodban és pár közös OP a koalíciós szövetségekkel) jött az ötlet, hogy a májusra Great Wildlands / Scalding Pass / Insmother kitérőt tegyünk, és a low sec tagjainkkal együtt lövöldözünk majd a környéken. Egy hónapnyi roamingolás és lövöldözés után fejenként 400 killel tértünk vissza Stainbe, úgy hogy előtte végiglőttünk 3-4 régiót napi szinten. A mókát követően beköltöztünk RPS-be, Stain keleti központjába, ahonnan több helyre (Period Base / Delve) is ki tudtunk ruccanni.

A rengeteg PvP OP után a társaság “elfáradt”, így ismét el kezdett carebearkedni, és mivel a célpontok is megritkultak, visszatért a viszonylagos punnyadás. A nyugalmat a közelbe költözött orosz agent runnerek törték meg, egy nagyobb corp, a “Carebear Group of Bishkek”, akikre szinte rögtön elkezdtünk vadászni. Nevükkel ellentétben a fiúk nem vetették meg a pvp-t sem, bár a hatékonyságuk hagyott némi kivánnivalót maga után. Egy biztos, a 24/7 agent run miatt dölt a zsé hozzájuk és elég sok aktív emberük volt, így több tucatnyi capitalt tudtak bármikor kiállítani, 2 titán és féltucat szupercarrier társaságában. Rengeteg mission runnert lőttünk le közülük, sokukat több milliárdos pimp hajókból forgattuk ki. Nevetséges pvp tudásuk ellenére folyamatosan smackkeltek localon, ezért már a kezdetek kezdetén kivívták az ellenszenvünket. jmu Rendesen eljátszadoztunk velük, minden napra volt valami fun, azonban a dolgok hirtelen megváltoztak. Nem lett volna semmi baj, ha a velünk évek óta kékben (barátságban) lévő Happy Cartel nem hasal alánk egy standing állítással. A kiváltó ok pedig nem volt más, mint a mérhetetlen kapzsiság és az állandó paranoia a C0ventől és a Stain Wagontól. Így történhetett, hogy pár eszement (a valóságtól elrugaszkodott, és magát egyre inkább gengszternek képzelő) román arc arra az elhatározásra jutott, hogy fél Stain-t a magáénak nyilvánítja. Ennek első lépéseként a C0ven ellen, a posaik védelmében, és a területszerzés érdekében behívták a Bishkeket.

Ezzel egy csapásra véget ért a status quo: többé nem lehettünk a halmaz közepén úgy, hogy a Happy-vel is kékek voltunk meg a C0ven / Stain Wagon erőkkel is. Ugyan a Happy Cartel egy vérbeli partizán banda volt, de a román tagjaik körében valahol elgurult a gyógyszer, mert a fejükbe vették, hogy lenyúlják a régió értékes holdjait, és ezeket majd a Bishkek capitáljaival védik meg. A dolgot azzal kezdték, hogy pár ember kiüldözött mindenkit 3 konstellációból a magukénak nyilvánítva mindent, ami ott található, majd felrúgva minden írott és iratlan megállapodást a környéken élőkkel – átrendezték a standingeket is. Na itt ért véget pár román miatt a több éves jó viszony a Happy-s emberekkel.


A PWN és a low sec PvP

megint valami új…

Miután tele lett a hócipőnk a Happyvel, a románokkal és a gengszter politikájukkal, elhatároztuk hogy lépünk egy időre 0.0-ból és csatlakozunk a low secben élő tagjainkhoz. Nergalion és TKL kinézett egy rendszert Placidban, ami mellett a sokezer aktív főt számláló Brave-esek éltek. Így hát felcuccoltunk, és low secbe költöztünk, a Factional Warefare területek szomszédságába. Újabb fun periódus következett, ismét egy új, friss dolog a JMU életében, ami pár hét alatt sokunkból minusz tizes sec státuszú kalózt varázsolt.

Napi szintű insta campek, smartbombos BS szűrés, és az FW-sek írtása lett a program, ami rövid idő alatt 1500 killt, és több milliárdos lootot eredményezett, Sajnos azonban hiába jött be a dolog sokaknak, a carebear vénájú emberek hamarosan a biztos pénztermelő háttér hiányában vagy eltűntek, vagy leléptek. Miután a Brave eltűnt a területről és a célpontok is megritkultak az aktivitásunk hamarosan egy tucatnyi emberre korlátozódott. Ettől függetlenül a maradók egyre inkább megkedvelték a low sec pvp-t, előkerültek az instafittes faction / T3 camp hajók, az armoros station BS-ek, az eddig mellőzött AF-ek, és a FW-seket daráló interceptorok is a hozzájuk tartozó booster altokkal. Közben benézegettünk a környéken nyíló WHkba is, ahol szép számmal tizedeltük a helyi lakosokat. Volt aki szoló PvP-zett FW-sekre vadászva, volt aki Rokhba ülve vadászott az áthaladókra és időnkén elmentünk AF-ekkel vagy remote reppes cruiserekkel is roamolni.

Mikor a társaság beleunt a dologba, pár hetes, viszonylag passzív időszakot követően felfedeztünk pár goonos bridge-et Cloud Ringben, amit campelve két hét alatt 450 killt szedtünk össze. Hamarosan más low sec-es alliance tagjai és a C0venből is 6-8-an csatlakoztak hozzánk, hogy együtt menjünk lőni a CFC-seket.


A váltás “OKA”

Lazulás és killmail hegyek…

2014 júniusa és júliusa arról szólt, hogy leköltöztünk Okába (Okagaiken), ami szintén low sec terület, a caldari factional warfare és 0.0 (Cloud Ring) határa. Elképesztő mozgás volt arrafelé, a Goonswarm / Bastion / Spacemonkey pár naponta fleeteket vitt a Pure Blindba tartó jump bridge hálozatán keresztül (és rengetegen a közlekedésüket is azon az útvonalon keresztül bonyolították empirebe). A CFC koalíció totális dominanciája alatt minden nap többszáz hajó mászkált teljes magabiztossággal a low seces átjáró irányába, így könnyű volt szűrni az átmenőket. A terület egyetlen őslakosai az O-Z / XG / 9-4 környékén élő Executive Outcome nevű alliance volt, akik az elején még próbáltak felállni ellenünk, vagy titánról droppolni ránk.

Meg kell hagyni nagyon kitartóak voltak, de igazából sok esélyük nem volt elkapni minket, mert nagyon gyors, és nevetségesen olcsó, kis hajókban campeltük a bridge-ek közötti átjárókat (amire egyszerűen nem érte meg nekik minden nap fleeteket szervezni, főleg úgy, hogy mindenhová szemeket tettünk és tudtuk, ha elindulnak ránk). Hamarosan galamblövészetté változott minden, ami élt és mozgott, azt levadásztuk a környéken. Az Okagaikenes kiruccanás nagyon nagy fun volt, az “insta” campek és roamingok szervezésével pár Sabreval, Hyenaval, remote sebós Grifinnel, 3 pontos Stilettoval és időnként egy-két support DPS cruiserrel összességében majdnem 100 milliárd értékű hajót zúztunk porrá (92B), 1200 killt gyűjtöttünk be 60 loss mellett alig két hónap alatt, ami a PWN eddigi legnagyobb kaszálásának számított ebben a felállásban, mert bár WH-s baiteknél egy délután alatt akár 20-25 milliárd értékű kill is összejött, de itt csak 4-5-6 ember alkalomszerű campjéről beszélünk, és ez az eredmény a kis létszám függvényében nagyon jónak számít 0.0-ban. jmu

Olyan mérhetetlen mennyiségű loot gyűlt össze rekord idő alatt, hogy kénytelenek voltunk tucatnyi giant cargo kontit anchorolni az űrbe, hogy ne kelljen percenként szállítgatni a pár jump távolságra lévő low sec stationre a szajrét. Így megoldottuk hogy csak nap végén pakoljuk ki pár blockade runnerrel azt ami nap közben felgyűlt. Az ott-tartózkodásunk alatt jónéhány anekdóta született, olyan sztorik, amik velünk is csak hónapok vagy évek alatt történik meg normális esetben, de itt a nagy forgalom és a legendás CFC-s butaság miatt szinte naponta volt valami, amin még sokkal később is jókat nevettünk.

Volt hogy Jump Freightert lőttünk, aki épp a holdakról szedte össze a cuccot, de szem nélkül warpolt POS alól a stationre (a Sabre bubija persze kihúzta 100-ra), volt hogy carriert bontottunk szét, aki (még a változtatások előtt) ment kapura valami megmagyarázhatatlan okból, vagy épp Triumos szóló Vargurt reszeltünk le, akik halálra smackkelte magát, de a 360.000 damage után ő is csendben leesett. A legnagyobb fun kétségtelenül az átmenő flották hajóinak levadászása volt. A bridge-ek között ugráló 2-300-as fleetek előörsei és lemaradozóit rendszeresen kivégeztük. Sokszor előfordult, hogy úgy lövöldöztük le őket, hogy 6-8-10x annyi hajó volt localon mint amennyiben mi ültünk, ám a birka CFC-sek nem segítettek egymásnak, hanem mindenki menekült, vagy warpolt tovább. Nevetséges volt amit csináltak, mert ha csak a tizedük leállt volna harcolni velünk, akkor pillanatok alatt kicsinálhattak volna bennünket. Rengeteg fun fight, vadászat, partizánkodás és Black Ops drop volt amit összehoztunk, és nem panaszkodhatunk, bőven akadt loot is, amit utána zsebre vághattunk.


Nyílt OP-ok

avagy hol veszett el a magyar PvP utánpótlása?…

A mindennapos “Oka” OP-ok közben elég sok időnk volt beszélgetni arról, hogy miért nincs megfelelő mennyiségű és minőségű PvP utánpótlás a magyarok között, és arra jutottunk, hogy ezen csak aktív programokkal és lehetőségekkel lehetne segíteni. Ugyan elég sok magyar kiképző corp létezett és létezik ma is, de ezek eleve kimondott-kimondatlan elkötelezettséget kérnek (RAXba lépj, HUBAZba lépj, FGCbe lépj, stb.), illetve az itt található legtöbb “úgynevezett” PvP oktatónak nincs mindig komolyabb tapasztalata. Persze kivétel nélkül mind repültek már PvP fleetekben (nem ezzel van a baj), és általában elhivatottak az újoncok pesztrálásában, de az igazi, penge pvps arcok nem köztük vannak. Azok inkább éjjel-nappal kint vannak a terepen, gankelnek, szólóznak, fleeteket vezetnek, doktrinákat állítanak össze, mintsem olyan embereknek magyarázzanak, akiknek a túlnyomó többsége pár hét-hónap múlva amúgy is lelép a játékból, vagy igazából szarik az egészre. A fiatal “önképző” társaságoknál ugyanaz a helyzet, pont a tapasztalatlanságuk miatt nem tudnak egyről a kettőre jutni (hiába beszélik meg a fitteket, vagy próbálják ki egymáson). Az igazság az, hogy sokszor nincs is arra lehetőségük, hogy komolyabb helyzetekben kipróbálják magukat.

Ezért nem érdemes külön oktatónak dedikálni valakit, mert csupán elméletben rágcsálni a PvP / harc egyes elemeit, vagy tiszta környéken / teszt szerón egymás ellen koncepciózni nem ugyanaz mint élesben bevinni az embereket. Tisztán noob fleetet vinni gyakorolni megint csak halott dolog. Izlések és pofonok, de sokan az aktív fejlődést preferálják, ahol mindenki együtt van, nincsenek órarendbe szedett oktatások csak éles helyzetek. A JMU-n kívül úgy tudom a magyarok közül még néhányan pl. a Bushido / Skunk is ezt képviselték, képviselik. jmu

Azonban a pvpsek hiányának a kiképzés csak az egyik oka. Idővel a magyar eve felhozatalban a választható opciók meglehetősen beszűkültek, mert a komolyabb pvp lehetőségekhez valamilyen gyűjtő blobba kellett elkötelezniük magukat az embereknek. Az, hogy a különböző játékosok vagy kisebb társaságok megőrizzék a diverzitásukat (ami a teljes magyar közösség érdeke) nagyjából opció nélkül maradt, mert vagy berántotta őket valami szippantógép (ami rájuk vadászott a hun csatin), vagy a kiüresedett, belterjes cégek sokadik nevenincs embereivé váltak. Sok helyen a legnagyobb probléma, hogy mikor nincsenek vagy eltűnnek a szervező hajlamú emberek, akkor nincs program, csak rattelés vagy hajópörgetés.

Ezért döntöttünk úgy, hogy Nyílt OP-okat hírdetünk semleges területen, ahol bárki alliance-től, corptól, tudástól, skill pontoktól függetlenül csatlakozhat mindenféle elkötelezettség nélkül egy-egy meghírdetett eseményre, roamingra, campre, dropra, és ahol csak az számít, hogy legyen folyamatos és OPCIONÁLIS pvp lehetőség, előre meghírdetett programokkal. Eljönnek az emberek, szórakoznak, tapasztalatokat gyűjtenek, és aztán mennek haza a saját corpjukhoz, rendszerükbe. Úgy képzeltük, hogy ez egy olyan opció a funra, ahol az alli és corp agyasok ukászai és kikerülhetetlen doktrina hajói nem számítanak, bárki eljöhet akár egy T1 fregattban is, mert csak a fun, lövöldözés, és az állandó pörgés a lényeg.

A nyílt OP-ok alapgondolata be is igazolódott a rengeteg közös repülésen: tök mindegy milyen corpban, milyen zászló alatt repülsz, ha a másikkal együtt pvpzve nem unatkozol, neadjisten jól is érzed magad, és fejlődhetsz. Még a JMU-s FC-k is tanultak új dolgokat ezalatt, így a közös OP-ok staging rendszere Okagaiken nagyon fontos epizódja lett a JMU történetének.


Paragon Soul

avagy a sovolás rejtelmei…

A nyílt OP-ok közben rengeteg embert megismertünk, akik később jöttek velünk máshová is lőni, roamolni. Innen keletkezett a jó viszony az Ancient Councillal, akik low secben ügyködtek, de rendszeres résztvevői voltak a nyílt OP-oknak. A másik csapat a Caidin Global, akinek a vezetője egy volt JMU-s srác, és a tagjaik között is található ős JMU-s arc. A sok lövöldözés után és pár hónap kihagyást követően érkezett egy felkérés a Stain Wagon koalíciótól, hogy lenne-e kedvünk Paragonba költözni, és besovolni pár rendszert. Először nehezen barátkoztunk meg a dologgal, mert a szabadabb élet után a helyhez és sovokhoz kötött játékstílus nem tűnt vonzónak, de mint megtudtuk az Caidin is oda készül a Drop the Hammer allianceszel, meg pár C0ven / GS ismerős is, szóval egy “ilyet még nem úgy sem csináltunk” felkiáltással úgy döntöttünk kipróbáljuk ezt is.

Miután volt hely bőven (a C0ven sokkal több rendszert ajánlott fel mint amennyit elsőre besovoltunk) beszéltünk Adammal a Caidin vezetőjével, hogy csinálhatnánk közös PvP megmozdulásokat. Nem volt cél, hogy belépjenek a PWN-be csupán az, hogy egy helyen repülhessünk velük. Ugyanilyen indíttatással kérdeztünk rá az Ancient srácoknál, hogy érdekli-e őket a dolog és elmondtuk, hogy amennyiben jönnének akár a Drop the Hammerhez, akár hozzánk is csatlakozhatnak. Így történt, hogy két héten belül a koalíciós fleettel együtt belőttünk magunknak három rendszert, és beköltöztünk Paragonba.


A történet jelenleg itt tart. Nem tudjuk mit hoz a holnap, de egy biztos: a JMU története itt nem ért véget, 8 és fél év után is várjuk az újabb kihívásokat, és igyekszünk bizonyítani, bárhol is legyünk…



Ancient Council

Eren Dante és a fiúk…

“Ahhoz, hogy felfedezzünk egy új kontinenst, készen kell lennünk arra, hogy elveszítsük a part biztonságát.”

A fenti idézet jellemzi talán a leginkább azt, ami miatt úgy döntöttük, hogy elhagyjuk az addig otthonunknak mondott Nisuwa-Kedama-Tama tengelyt és vitorlát bontva meg sem álltunk Paragon Soulig. De hogy miért adta fel a cég az addig imádott low sec patkány életet? Inkább kezdjük az elejétől. Az Ancient Council több mint egy éve alakult. Néhányan akkor úgy gondoltuk, hogy a Vitézi Rend (akiknek sokat köszönhetünk) nem azt a játékot játssza, amit mi szerettük volna, így low sec felé vettük az irányt és csatlakoztunk a gallente miliciához. Magunk kárán és erejéből, illetve a youtube segítségével tanultuk meg a pvp alapjait, majd dolgoztunk ki saját fitteket és stratégiákat.

Ahogy teltek a hónapok a tagok száma egyre gyarapodott a killboard pedig zöldült a small ganges/campes/solo killektől. Voltunk tier4-ben, megnyertük a Faction Warfare-t, költözésre bírtunk egy lengyel allit, vívtunk epic harcokat és beleszaladtunk nagy pofonokba, de a cég egyben maradt, mára egy erős és összetartó, mondhatom baráti társaság lettünk. Talán még most is izzadó tenyérrel várnánk beugrón a Garmurt, lp-t farmolva (ami sajnos az utóbbi időben annyira nem volt kifizetődő, mert a gallente milicia megrekedt t2-ben), ha a Jugis Modo Utopia nem szervezi meg az első nyílt op-ot amin a cég először kóstolhatott bele a 0.0-ás életbe. Innen a jó viszony Mermaliorral, aki nemrég megkeresett minket, hogy szívesen látnák a Councilt a pwn-O-graphy ally tagjaként 0.0-ban.

A megkeresés után több vezetői megbeszélést is tartottunk, valamint a tagokkal is átbeszéltük a dolgot, végül megszületett a döntés, MEGYÜNK! Az igazság az, hogy annyira jó ajánlatot kaptunk amit vétek lett volna kihagyni, a döntést pedig azóta sem bántuk meg. Főleg a pénz miatt hazitáltunk, attól tartottunk, hogy nem fogjuk tudni kitermelni a szükséges isk-et. Mert lehet hogy jobban jön a lóvé de amíg FW-ben elbuksz egy navy fregattot itt BS-ből teszed ugyanazt, a kettő között pedig van egy kis különbség ha az árat nézzük, de szerencsére a félelmeink alaptalanak voltak, ömlik az isk.

Másik dolog amitől tartottunk a költözés. Kicsit leizzadtam mikor megláttam a saját dugig pakolt 7 tayramat, illetve a tengut, hogy akkor ezt most hogy mozgassam le 50 jump távolságra, de a Council tagok jól megoldották a feladatot, igazi karavánokban szeltük át a világűrt. Ebben nagy segítség volt Hkicsi beépített legendás wh generátora, ami pont oda és akkor nyitott wh-t amikor és ahová kellett. Hamar belaktuk az új otthonunknak kikiáltott Paragon Soul-t, amihez nagyban hozzájárult az egész ally segítőkész és pozitív hozzáállása.

És milyen low sec patkányként a 0.0-ás élet? NEM LŐ A KAPU! VAN BUBI! Ennek a két dolognak jobban örültünk mint egy ajándék titánnak! A másik elsőre szokatlan dolog, hogy sokkal jobban kell figyelni az intelt ami az életet jelenti, erre low secben annyira nem volt szükség, vígan elplexelgetett az ember akkor is ha egy 80-as neut fleet vonult át a rendszeren, na itt nem. A hajók terén is meg kellett szokni a változásokat. Az eddig repült fittjeink javarészt AB-sek voltak, ezt el kellett felejteni. A fregattokból cruserekbe vagy annál is nagyobb hajókba ültünk át. Apropó hajók! Low secben a dictor egy drága kicsit tankos destro, a főleg solo pvp-s cégben pedig a ceptor inkább érdekesség volt, mint hasznos.

Ez is megváltozott, kinyílt a világ ilyen téren is. Teljesen más érzés alig 5 perc alatt összeállt 17 fős dps szörnyekkel megtámogatott fleettel nekivágni a végtelennek prédára vadászva. Azért a solo killeket sem felejtjük, keressük a lehetőséget de nyilván ebből kevesebb van mint low-ban. Mostanra egyre jobban kiismerjük magunkat az új rendszerekben, bár a dotlan még mindig a legjobb barátunk a sör mellett.

Azt gondolom, hogy az Ancient Council jól feltaláta magát 0.0-ban is. Új barátaink oldalán pedig minden nap új kihívások, izgalmas harcok és szép killek várnak ránk!

Ancient Council



Caidin Global

Update

A Khanidban eltöltött 3, killekkel teli hónap után cégünk Stainbe költözött J-AY pocketbe, hogy egy kis pénzt és még több 0.0 rutint szerezzünk. Ekkor csatlakoztunk a Drop The Hammer alliance-ba, ahol nyugalmat és békességet, alkalmi PvP-t és casual játékmódot ígértek, ezt nagyjából 2 hónapig tartották is, folyamatos diplomáciai fuckupokkal illetve minimum heti 1 drámázással. Itt megismerkedtünk a környéken élőkkel, és összebarátkoztunk egy másik J-AY-ban élő DTH-s céggel és pilótáival, emellett néhány pilótánk PvP-re éhesen lowsecben kezdett újra együtt repülni a PWN-es kollegákkal.

Mivel már régóta együtt repültünk PWN-es pilótatársainkal, így mikor mind a Drop The Hammer-t mind a PWN-t felkereste a StainWagon az aktuális kampányával, kézenfekvőnek tűnt hogy együtt alkossunk valamit. A SOV szerzés lehetősége mindkét félt felcsigázta, így a kampány indulásakor gyakorlatilag azonnal együtt repültünk, erőforrásokat megosztva elkezdtük belőni a többi StainWagon taggall Paragon Soult.

Mintegy másfél héttel késöbb meg is szereztük az első PWN rendszereket, illetve átgrindoltunk pár más SW tagnak is egy marék rendszert, majd a DTH tovább vonult Period Basis-t lőni. Itt is rendesen kivettük a részünket a CTA-kból és az alli támogatásából, és sikeresen átvettük PB egy nagyobb pocketjét, és belőttünk pár rendszert a DTH kék barátainak. Nemsokkal késöbb a DTH vezetősége jelezte, hogy továbbáll a StainWagon kötelékéből és saját koallíciót alapít. Mivel ez teljes SW resetet jelentett, illetve a pilótáink nagy része erős nemtetszését fejezte ki az aktuális DTH vezetőségével szemben a napi szintü dráma és kommunikációs problémák miatt, úgy döntöttünk hogy ebből tovább nem kérünk és csatlakoztunk a PWN kötelékébe.

Nagyjából velünk egyidőben csatlakoztak a J-AY-ban szerzett külföldi barátaink is, így ismerősben nincs hiány, egy éjszaka alatt az SW reset elött evakuáltunk minden DTH területen lévő assetet, ideiglenesen kimozgattuk a 24-órára neuttá váló stationokről az asseteket és átköltöztünk PWN-területre (sajnálatos módon ezt az “evakuálást” kényszerből, ismételten egy alul kommunikált és drámával teli DTH vezetőségi megmozdulás miatt kellett meglépnünk, szó szerint pár órával a reset elött értesítették a tagokat, és a többi alliance-ot), és elkezdtünk berendezkedni.

Adam Dranoss CEO, Caidin Global

Reklámok