szeptember 26

Egy kezdő tollából – vendég post

  1. rész – A Történetem

Bevezetés

Üdvözlök minden kedves olvasót, Grifton Nardieu a becsületes karakternevem és úgy gondoltam megosztanám veletek néhány részben az eddigi élményeimet a játékkal kapcsolatban. Még mielőtt elfelejtem milyen is kezdőnek lenni. Magáról a játékról azóta tudok, hogy elkezdődött, de sose jutott eszembe regisztrálni. Valahogy elment mellettem. Azt viszont biztosan tudtam, hogy egyszer kipróbálom, megnézem „mi a fene ez”. Vonzott a sokat hirdetett sandbox jelleg és a kedvenc sci-fi sorozataimat már rongyosra néztem. Kellett valami más, ahol kiélhetem vágyaim. Ezeknek az elegye adta meg a motivációt.

A kezdetek

Mielőtt regisztráltam volna utána néztem pár dolognak. Mindez 2014 kb decemberében történt. Addigra a játékból kivették a markáns különbségeket a „fajok” illetve vérvonalak között ezért Main character-em faját leginkább az határozta meg, hogy a gallente zászlaján lévő madár hasonlított az osztrák zászlón lévőre.

Gallente_Federation

A karakter külsejében inkább az vezérelt, hogy minél jobban hasonlítson George Michael-re a Faith című számából, mert arra nem vitt rá a lélek, hogy valami komoly, vagy komolynak hangzó névvel és külsővel kezdjem meg a barangolásom.

https://www.youtube.com/watch?v=lu3VTngm1F0

 

Maga a név is egy a rengeteg noob-oskodás közül. Valahol valami weblapon találtam ezt a szót, hogy Grifton. A Nardieu-t pedig maga a rendszer ajánlotta fel automatikusan és elfelejtettem kitörölni. Majd megnyomtam „A Gombot”.

High-sec

A trial period-ban nem volt sok időm a játékkal foglalkozni. Elkezdtem bányászni, gyártani és informálódni a játékról, de az akkori 14 napos időszak alatt nem is csináltam végig a tutorial küldetéseket. Nem nehéz belőni, néhány játékórára rúgott mindaz, ami akkor nekem az eve-hez kapcsolódott. A végén úgy döntöttem, hogy „kipróbálok” belőle még egy hónapot aztán majd kitalálom, hogy tetszik-e vagy sem. Innentől kezdve mondhatjuk azt, hogy elkezdtem játszani a játékkal. A bányászat érdekelt elsősorban. Na nem az, hogy várjam a kajikát köjbeéjni aztán boldogan ledokkoljak a zsákmánnyal amit egy távoli server ikonok és számok alapján ad és tárol nekem, hanem hogy mit lehet ezzel kezdeni/gyártani. Mely tevékenységhez, igen korai felismerés, szervesen kapcsolódik a market/kereskedés(vagy ahogy sok helyen referálnak rá: MarketPvP). Feltéve, hogy ISK-et akarsz csinálni belőle. Ha felhasználni akarod az persze egészen más történet. Itt előkerült a számológép sok-sok grafikonelemzés és a többi. Az első hónapomnak azzal a céllal vágtam neki, hogy kitermelem az akkori PLEX árát (780-800m). Volt lehetőségem futtatni a klienst a munkahelyi gépen ezért laza 10-14 órákat bányásztam, ami melóhelyen nagyjából azt takarta, hogy kiraktam a Retriever-t és kétóránként ledokkoltam, otthon meg elvittem eladni. Közben megnyitottam a „szatócsboltomat”, folyamatosan befektettem a kis pénzecskémet, járogattam a tradehub-okra hozni-vinni, venni-eladni. Megismerkedtem néhány külföldi és magyar corp-al, de nem nagyon vágytam sehova. Persze a recruit scam az folyamatos volt, külföldi és magyar részről egyaránt. Kötöttem pár érdekes megállapodást a helyiekkel és rátaláltam egy akkor aktív magyar corp-ra a Gyíkok Klubjára. Eleinte csak kereskedtünk szállítottunk egymásnak majd pillanatok alatt eljutottunk oda, hogy 3 empire régióban folytattuk. Csak egy kicsi összjáték kellett a sikerhez. A kicsimből több lett, a többől meg még több. Persze egy kezdő játékos léptékével mérve. A célomat elértem, két nappal a lejárat előtt összegyűlt a pénz a PLEX-re, de ekkor úgy döntöttem, nem akarok folyamatosan azzal szenvedni, hogy játékidőért … játszok. Bizalmat szavaztam az EVE-nek és nyomtam egy 3 hónapos gombot. Január volt az egyik legérdekesebb élmény, hiszen ekkor kezdte magát feltárni a világ. Megismerkedtem például low-sec-el. Addig is átjártam nindzsába fúrni meg lopni, de egy majdnem teljesen kihalt területen, ahol a kutyát nem érdekelte mi történik. Ellenben egy Jita közeli low-sec rendszerben találtam pár cuccot diszkont áron, nyakamba kaptam a lábam, mit sem törődve a kirakott konténerekkel, amik arra figyelmeztettek, hogy csúnya kalózok camp-elik a bejáratot és az egész rendszert. Be is ugrottam, eleinte jól is működött a hajóm, mert nem tudtak lereszelni, de aztán csak rájöttek mi lehet rajtam:

https://zkillboard.com/kill/43586624/

Ekkor találkoztam először a warp scramble-el meg disruptor-ral. Persze ami nem megy elsőre, azt miért ne kéne megpróbálni még egyszer?! Azért okosabb voltam és eljutottam a station-ig, ott fel tudtam venni az árut, alternatív útvonalon indultam vissza. Pontosan eddig jutottam:

https://zkillboard.com/kill/43612964/

Megismerkedtem a WH-kkal is és mint lelkes kezdő szívtam a gázt a kis venture-el, ami az akkori árakon nem kicsit érte meg jobban, mint amit addig farmolás címszó alatt műveltem. Itt ért az első pozitív élmény is PvP terén, miszerint néha nem haltam meg. Sikerült több alkalommal meglógnom T3-ak ceptorok egyebek elől, olykor fél-egy órás kergetőzés alakult ki, az sem volt ritka, hogy nullba tudtam csak kimenekülni, ahol még többen kezdtek kergetni. Persze nem mindig volt ez ilyen hamvasan romantikus, de aki low skill-ekkel megy wh-ba gázt szívni az tudja mit csinál. (azt hiszem ezen a ponton kapartam meg az eve felszínét először) Nem is vettem zokon ezeket a loss-okat csak egyet.

https://zkillboard.com/kill/44047757/

Ezt is csak azért mert megfogtak aztán pár perc alatt odajött a többi és szépen kivégeztek. Teljesen szabvány sztori volt, de amikor megláttam, hogy eme nemes cselekedetet egy olyan társaság követi el, amit úgy hívnak, hogy Brave Collective … hát szép mit ne mondjak. (persze ekkor még fingom sem volt az eve „történelméről” csak a szavak jelentését ismertem) Közben egyre jobban összedolgoztam a Gyíkok Klubjával. Emlékszem sikerült nyélbe ütni egy kiváló üzletet valamelyik helyi bandával és megkaptunk 400 miskáért egy teljes rendszert havonta, 0%-os adóval, hogy bolygózhassunk. Telepítettünk is egy egészen csinos feldolgozóipart, összesen ha jól emlékszem 9 karakterrel és lassan de biztosan csordogált befele a már nem is olyan kis mennyiségű ISK. Elkezdtünk a piaccal is játszani Jita-n és egy kellemes kartellezés keretein belül, csak egy rövid időre, de felvertük egy T1-es cucc árát a 8 szorosára és még ki is szórtuk a készletet. A bolygózásunk is hozott egy laza 32%-os drágulást, ami azóta is ott áll emlékként. Amíg látható, mert persze azt is hamar korrigálta a piac, de nem elég hamar. >]

A törpök élete nem csak játék és mese

Akkoriban volt egy fazon, aki nagyon rá volt izgulva erre a társaságra és nem gyenge 2 hónapon keresztül ment a „War-olás”. Most viszont szeretném megkérni az olvasóközönséget, hogy ne nevezzék itt nevén a karaktert, ő biztos magára ismer, de nem én akarok lenni az az ember aki elrontja a szerepjátékát. A történethez viszont szervesen tartozik. Szóval előszeretettel lőtte a high-sec-es industry corpok tagjait és igen kellemetlen volt úgy a játék, hogy kellett rá figyelni. Rendszeresen gank-elt elkapdosta az agent-ezőket és valamiért minket kiemelt figyelemmel követett. Egy darabig haragudtunk rá és biztos sok negatívumot tudnék ide leírni, de mégis az egyetlen dolog, ami azóta is zavar, az a kínosan hosszú időtartam. Valamilyen szinten hálával tartozunk neki, ugyanis a kis industry corpunk elkezdett egyre jobban tolódni a PvP világa felé. Én formálisan sosem csatlakoztam a main-el csak egy alt-tal, mert nemigen volt tűzerőm és nem akartam elhagyni a noob corp viszonylagos biztonságát. A két hónapon át tartó terror, melyhez sok lossmail köthető, szépen lassan összekovácsolt elég sok sértettet. Új ismeretségekre tettünk szert és szerettünk játszani ezért mindenki összedobta, amije volt, kiálltunk és elbuktunk és kiálltunk és elbuktunk. Egyszer, egyetlen egyszer sikerült győznünk és kicsavartuk egy faction BS-ből. Az ISK war-t egészen simán elvesztettük, de ennek az egy győzelemnek az íze édesebb volt minden keserűségnél, még akkor is, ha a szerepem nem volt túl jelentős. Ő volt az az ember aki alágyújtott a vasnak és mérte az első kalapácsütést, hogy egyszer acéllá formálódjon. Sajnos ő csak egy kis része volt annak a folyamatnak, ami végül a high-sec-es életünket ellehetetlenítette. Az első külsős war-t még komolyan vettük, javítottuk a POS-okat, készletet halmoztunk fel, infrastruktúrát építettünk ki, hogy zavartalanul tudjuk szállítani a kis motyónkat. Voltak kisebb összetűzések, egyszer vesztett az egyik barátunk pimp-elt lvl4-ezős Marauder-t, kergetőzések meg bányászhajóink elleni hajtóvadászat gank stb. De elkezdett ellehetetlenülni számunkra az egész HS, mert jó néhány alliance alakult, akik mással se foglalkoztak csak „bewaroltak” mindent ami éppen Jita (és a többi tradehub) környékén mozgott. Sok olyan nagy halnak bizonyult, hogy esélytelenek voltunk. Egyik war jött a másik után közben/előtt/alatt. Emlékszem volt olyan alli, amelyik egyidőben 1000, igen ezer war-t vitt egyszerre. Persze nyilván nem voltunk hülyék, leesett a tantusz, amikor éppen az egyikkel véget ért a másikkal újrakezdték az egészet. Olyan érzés volt akkor HS-ben corp ként működni mintha egy sötét erdőben járnál ahol minden bokorrezdülésnél vörös szemeket vélnél felfedezni. Besokalltunk. Mivel nem tudtunk PvP-zni ezért úgy döntöttünk, hogy keresünk olyan társaságot, akik tudnak és leköltözünk NPC 0.0 vagy SoV területre. Ott legalább tudjuk kik az ellenség. Két helyre volt kapcsolatunk. Mivel a Gyíkok Klubjának egy része korábban már a JMU-nál volt, ezért először ők jöttek számításba. Sajnos akkoriban nagy volt ott az inaktivitás, ha jól emlékszem, talán nem is tudtunk beszélni velük vagy valami hasonló. Nem tudom már pontosan felidézni. Viszont a semmiből lett máshova kapcsolat. Felszámoltuk 1 hét alatt a HS életünket, hagytunk némi tartalékot. Nem akartam kill nélkül menni ezért:

https://zkillboard.com/kill/44347772/

Csak bátran, ahogy kell. Szorosra húztam a batyut, megfogtam mind a 2millió SP-t (amiből 1m a bányászaton és industry-n volt :D), megindultunk az ismeretlen felé Feythabolis-ba csatlakozni a Free Gates-hez…

 

Folytatása következik

Advertisements