december 05

Letöltés címke

Egy fejvadász napja – Portya

Szokásos köreimet róttam, épp Conoban állomásán volt a sor. Egész csendes rendszer. Sok itt a vállalkozó kedvű, magát pilótának nevező delikvens, aki még nem tudja mire adta a fejét. Különböző szórakoztatni hivatott, de nem igazán nekem kitalált fedélzeteket látogattam újoncok után kutatva, amikor belebotlottam az egyik alsóbb szint mulatójában egybe. Messziről látszott rajta a tanácstalanság, kicsit elveszettnek tűnt. Konfekció pilóta ruha, élére vasalva, sehol egy tetoválás, frissen borotválkozott. Mintha csak egy toborzó reklámból lépett volna ki. Rengetegen vágnak bele, de terve keveseknek van. Egy tipikus bolygólakó, aki még nem tudta mibe kezdett. Próba szerencse.

-Látom új vagy. A csatlakozók a fejeden elárultak – Még két ilyet – erre meghívlak.

Ha elfogadsz egy tanácsot és ahogy látom épp jobb dolgod nincsen – súgtam kicsit közelebb hajolva –  gondold át újra. Mindenki azt hiszi ez egy ugyan olyan “meló” mint a többi.

“Pilóta leszek” – Mondtam fennhangon – gondolják és nekivágnak egyedül. Bármit is csináltál odalenn, lehettél mérnök, orvos vagy csak egy egyszerű gyári munkás – nem sima melósnak nézett ki -, itt elölről kell kezdened mindent és a tudásod semmit sem ér. Honnan jöttél kölyök? – Megkérdeztem udvariasságból, a válasz nem számított és amint nyitotta volna a száját válaszra folytattam is – Minmatar rabszolga,  Amarr katona, elkényeztetett Gallente? – soroltam végig – vagy talán iparos Caldari családból? Senkit nem érdekel. Ahogy hajóba ülsz csak egy leszel a többi pod töltelék közül és a nulláról indulsz. – A bele fojtott szót visszanyelte és egy halk, erőtlen – Tudom – hagyta el a száját.

 

– Mindig az kérdezik a naiv zöldfülűek “Jó, jó de hogyan lehet meggazdagodni, én azért vagyok itt! Nem lehet olyan nehéz…” – én pedig azt mondom nekik – kicsit közelebb hajoltam – Ha hallgatnak a tapasztaltabbakra, elkerülik a kalózokat, az ügyeskedő kufárokat és ha nem bíznak meg minden jöttmentben talán tovább húzzák pár hétnél. Valaki persze nem hallgat a tanácsra és egy Blood Raider cirkáló szárnyára kötözve végzi – a kedélyes hangvételem ingerültbe csapott át – vagy épp beáll az undorító férgek közé és az ő elméje is elborul. – Kicsit nyugodtabban folytattam – Sok történetet hallottam már és sok véget láttam. Gondolom még nem ültél kapszulában. – Okoskodtam, mire egy ismételten halk – Nem – volt a válasz, én pedig izgatottan folytattam –  Az egy teljesen más világ mint amit eddig ismertél. Amikor rákötnek a rendszerekre és eggyé válsz a hajóddal. Amikor először használsz egy ion ágyút vagy egy rakéta tornyot, mind más és az elején. Nem tudod rendesen irányítani őket. Nem találsz el semmit, lassan mozgatod őket vagy épp el sem indulnak mert az idegi pályák még nem alkalmazkodtak és a friss receptorok még kihagynak. Én a drónokat szerettem a kezdetben. Csak kinyitod a hangárjuk ajtaját és ők tudják a dolguk, nem terhelik le az agyad még jobban. A hajtómű és a navigáció állandó irányítását nehéz megszokni, az elején azzal is szenvedni fogsz – Tanácstalanságot láttam kiülni az arcára – Ohh, hogy te nem fejvadász akarsz lenni? Bányász, mert lenn is az voltál? – Kérdeztem kissé gúnyosan – Azt hiszed ott békén hagynak a kalózok?

 

-Imádják az aszteroida túrókat. -Ecseteltem kaján mosollyal az arcomon – Ott vagy egy fémdobozban, a lézereid nem árthatnak nekik, a drónjaid pedig még nem tudod hatékonyan használni. Az irányítás és célzás könnyebb velük, de egy újonc kezében nem sok mindenre alkalmasak. Talán ha egy Concord által őrzött rendszerben próbálsz szerencsét – hümmögtem – ott tovább húzod és el tudsz iszkolni ha baj van. Ez sem fogadra való? Teherszállító droid akarsz lenni? Valakinek azt is csinálnia kell. Nem nagy pénz, de biztos és biztonságos. Legalább klónra nem kell annyit költened. – Nagy nevetésben törtem ki, mire ő maga elé révedő tekintettel és erőltetett mosollyal reagált.

 

Bizonytalan vagy még? Mondok más! Felfedező? -Kérdeztem és sejtelmesen folytattam – Az izgalmas. Felkutatni az elfeledett roncsokat, konténereket, bejárni az univerzum minden zugát. És ha ez nem elég a féreglyukakon keresztül neve nincs rendszerekbe barangolni. – Komolyra vettem a hangsúlyt – Ott a sleeperek vadásznak le ha egy kicsit nem figyelsz vagy más szerencse vadászok fosztanak ki. Pontosabban nem téged hanem a roncsaidat. Csupa móka és könnyű ISK, igaz?

 

És ha már az ISK-nál tartunk, tartalékod van vagy mindened elment a beültetésre? Az ideiglenes pilóta engedélyt megkaptad, azt mindenkinek megadják – hátrébb dőlve magyaráztam tovább – de mit gondolsz a birodalmak miből védik meg magukat, a kereskedőiket, szállítóikat, a hajó gyáraikat, mindent? A PLEX-ekből, ami napról napra drágul – Bosszankodtam – , de én nem érzem nagyobb biztonságban  magam. Kalózok, Sansák és most ezek a rohadt Drifterek – A felindultságomat, szemrehányás követte – még hogy biztonságos űr. Vicc! Állandóan fegyverkeznek a betolakodók ellen, de erre nincs az az R64 hold mennyiség, ami elég lenne. – Felkapta a fejét szavaim hallatán – Látom felcsillant a szemed, érdekesnek és egyszerűnek hangzik. – Magamhoz húztam, másik kinyújtott kezemet lassan elhúztam előttünk, annak ívét követve a messzeségbe révedve, szépen lassan vizionáltam neki – Hooolldd-fúúú-rráss.  – Majd finoman ellöktem és az italommal a kezemben folytattam – A felszerelés sem olcsó mulatság, de ha az meg is van, hol kezdjen neki az ember? – Kérdően bámult vissza rám – Itt High Sec-ben minden jó hold a nagy nemzeteké, ami pedig marad azt az adók miatt alig éri meg fenntartani, maximum gyártásra. Az univerzum pereme felé közeledve pedig egyre nagyobb a kockázat. Mindenkinek kellenek az értékes és ritka anyagok. Null Sec-ben ezért folynak a háborúk. Pilóták ezrei csapnak össze nap mint nap, több száz és több ezres csatákban, hogy másnap újra egymásnak essenek a területekért és holdakért vagy csak hogy kivívják cégeiknek a tiszteletet. Megszállottak.

Az nem való mindenkinek. És az érzést sem könnyű megszokni, amikor egy új testben ébredsz. Folyamatosan frissítik az agylenyomatod, de amikor ellövik a podod még van, amit nem szinkronizáltak. Azt akkor töltik át. A fejed majd szét robban. Azt nem fogod egyhamar megszokni. De nem csak odalenn kell gyakran új bőrbe bújni. Low Sec-ről még nem meséltem. – Mélyet sóhajtottam, majd ingerülten folytattam.

 

Mert azok a legrohadtabb területek egész New Eden-ben. Mindenhol máshol tudod mire számítsz, hol vannak szövetségeseid és hol leshetnek rád kalózok, de ott… Soha nem tudhatod épp ki a szemétdomb ura. – Magam elé bámulva, hadonászva magyaráztam – Épp a nagy frakciók valamelyike uralja a rendszert és a bérencei őrzik azt vagy egy offenzíva közepébe csöppensz vagy pár kalózba futsz bele vagy egy 0.0-ás bagázs épp szórakozásból lő mindent salva halommá. Szóval hajrá. Sok szerencsét. – Elnémultam. Szegény azt sem tudta miről beszéltem, úgy fogtam mindig újabb és újabb ismeret terjesztésbe. Csak hallgatta a kissé mogorva, de nagyon is jó szándékú intelmeimet. –  

Ide figyelj Kölyök! – Még a nevét sem tudtam – Hallgass rám.

 

Sokan rohantak vissza a bolygókra ahonnan jöttek, sokan golyóztak be az űr végtelenjét látva és sokan alszanak mély sztázisban egy állomás vagy elfeledett hajó fedélzetén most is, mert inkább azt választották, mint hogy lassan megőrüljenek. De páran megtalálták a helyüket ebben a káoszban, talán te is megtalálod. Keress egy céget, ahol kapsz munkát, töltenek egy kis észt a fejedbe és nem hagynak elkallódni. Úgy lehet valamicske esélyed. – És amilyen hirtelen jöttem úgy is próbáltam távozni, de a zöldfülűnek elég ideje maradt és talán mostanra gyűjtött elég bátorságot, hogy kinyissa a száját.

– És te tudsz ilyen corpot? – “Kapás” – Mosolyogtam magamban miközben hátra sandítottam.

-Tudok. Gyere és beszélgessük kicsi. – Intettem – De a második kört te állod!

Advertisements